Hétkezdő meditácó a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában, 2014.03.03-án.
Olvasandó: Zsidó 4:12,13 Igehirdető: Nagy Lajos
Tegnap Bibliavasárnap volt. Ezen a napon a Biblia fordítása, terjesztése és a Bibliával kapcsolatos iratterjesztés kerül több magyarországi egyház figyelmének középpontjába. A tizenkét vallásfelekezet bibliamunkáját koordináló Magyar Bibliatársulatot a Magyarországi Református Egyház hívta életre. Azzal a céllal, hogy legyen egy olyan testület, amely szolgálatának középpontjába a Biblia fordítását, kiadását, terjesztését és a Bibliával kapcsolatos ismeretterjesztést állítja.
A Magyar Bibliatársulat története azonban része egy nagyobb történetnek, a magyar nyelvű bibliafordítás, valamint a magyar nyelvű Biblia kiadása és terjesztése történetének. Ez a nagyobb idő intervallumot felölelő korszak azzal kezdődött, amikor Károli Gáspár gönci református esperes teljes biblia-fordítását 1590-ben Vizsolyban kinyomtatták. Ez az első magyar nyelvű Biblia három évszázadon keresztül úgy szerepelt a magyar művelődéstörténetben, mint ami a lehető legkarakterisztikusabban letéteményesévé vált a magyar nemzeti kultúra szilárd alapokra helyezésének és terjesztésének. A Vizsolyi Biblia – vagy másként Károli Biblia – a maga archaikusságában gyönyörűséges nyelvezetével mind a mai napig egyik legféltettebb nemzeti nyelvi kincsünk.
Természetesen Károli Gáspár fordítását az évszázadok során többen is javítgatták, csiszolták, revideálták. Így Szenci Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós, Komáromi Csipkés György – hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük. Akármennyire is tömegek érdeklődését és szinte a rajongásig menő ragaszkodását is kiváltotta a nemzeti nyelvű Biblia, felkarolásának ügye mögött az első háromszáz évében még nem áll célintézményi háttér. Ezt a vérzivataros történelem, a török megszállás, a különféle felkelések, szabadságharcok és a Habsburg elnyomás magyarázzák.
A magyar Biblia történetének második korszaka a XIX. század elején kezd kibontakozni. Az 1804-ben megalakult Brit- és Külföldi Bibliatársulat Európa-missziója keretében hazánkba is elért és nagy buzgalommal látott neki a nemzeti nyelvű Biblia ügyének felkarolásához. Mind a fordítások, mind az újabb és újabb Biblia kiadások és a különféle tudományos szöveggondozási munkálatok szervezése tekintetében. Ennek köszönhető, hogy a Brit- és Külföldi Bibliatársulat megbízásával 1908-ban kijöhet a nyomdából az akkor legmodernebbnek tekinthető magyar Biblia, a mindmáig egyik legnépszerűbb revideált Károli fordítás.
A harmadik korszak 1948-ban kezdődött, amikor is az ismert történelmi és politikai körülmények között a Brit- és Külföldi Bibliatársulatnak távoznia kellett Magyarországról. A politika nem tette lehetővé az angol missziós társaság további jelenlétét. Megalakult hát a Magyar Bibliatanács, mégpedig öt magyar protestáns egyház és a magyar ortodox egyház részvételével. Ennek keretein belül időközben megvalósult egy újabb Károli-revízió. Majd 1975-ben pedig – 20 éves kemény munka gyümölcseként - megjelent az eredeti héber és görög nyelvű Bibliának egy teljesen új, modern nyelvezetű fordítása.
A magyar nyelvű Biblia negyedik korszaka 1991-ben kezdődött, amikor is megalakult a Magyar Bibliatársulat Alapítvány, immár tizenegy tagegyházzal és egy nemzetközi szintű alapszabállyal. Így a magyar protestáns Biblia kiadás ügye immár egy rendezett formában működő alapítványi keretben tudja végezni fontos szolgálatát. A 2008-as Biblia éve pedig ökumenikus közösségbe vonta immár a protestánsok mellett a római katolikus egyházat is, együttesen hangsúlyozva a Biblia ügyének rendkívüli fontosságát. A Biblia éve különféle rendezvényeinek mintegy 600.000 látogatója volt.
Mai idézetünkben azt hallottuk: „Mert Isten igéje elő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az izületek és velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk.” Az apostoli levél szerzője ezeket a himnikus sorokat úgy jelenti ki, hogy egyértelművé teszi: ez a bizonyos kétélű éles kardhoz hasonlítható Ige mindenkinek rendelkezésére áll. Az ószövetségi megfogalmazás szerint pedig: „Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige.” (Példabeszédek 25:11)
A Bibliát sokan sok mindenhez hasonlították már. Valaki azt mondta: Isten örök Igéje olyan, mint egy gyógyszeres doboz, amelyben minden bajra megvan az orvosság. Egyáltalán nem mindegy viszont, hogy kinek mit adunk belőle. Nem mindegy, hogyan közelítünk a Biblia tartalmához, örökké időszerű üzenetéhez és nem mindegy, mely Igére mutatunk rá az egyes kórjelek ismeretében. Az alacsony vérnyomással küszködőnek se ír fel az orvos vérnyomás csökkentőt, mert annak súlyos következményei lennének.
A kontraindikáció ugyanolyan veszedelmes lehet lelki értelemben is, mint amilyen a szomatikus orvoslásban. Nem lehet odaadni a betegnek a házi patika nagy orvosságos dobozát azzal, hogy válogasson belőle kedvére, hiszen azok mind gyógyszerek, de vigyázat, homlokegyenest eltérő hatás-mechanizmussal. A Bibliából se lehet ráolvasás szerűen folyton folyvást mondjuk a bűn-kérdést túlhangsúlyozni a beteg lelkeknek, hanem egyfajta gondos szelekcióra van szükség. Ennek eredménye a hatékonyság. Ezért mondja nagyon prudensen a minden idők leghatékonyabb lelkigondozója, Pál apostol: „Tejjel tápláltalak titeket, nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna el, mert még testiek vagytok. Sőt még most sem bírjátok el.” (I.Korintus 3:2) A Biblia tehát gyógyszer is és lelki táplálék is egyben.
A Bibliavasárnap apropóján mai meditációnk középpontjában a Biblia állt. Stílszerűen halljuk hát végül Reményik Sándor: „A fordító” című versét:
Károli Gáspár emlékezetének
Alkotni könnyebb: a szellem szabad,
A képzelet csaponghat szerteszét,
Belekaphat a felhők üstökébe,
Felszánthatja a tenger fenekét,
Virágmaggal eget-földet bevethet,
Törvénnyé teheti a játszi kedvet,
Zászlóvá a szeszélyt, mely lengve lázad,
S vakmerőn méri Istenhez magát...
Az alkotás, jaj, kísértetbe is visz.
A fordítás, a fordítás - alázat.
Fordítni annyit tesz, mint meghajolni,
Fordítni annyit tesz, mint kötve lenni,
Valaki mást, nagyobbat átkarolva
Félig őt vinni, félig vele menni.
Az, kinek szellemét ma körülálljuk,
A Legnagyobbnak fordítója volt,
A Kijelentés ős-betűire
Alázatos nagy gonddal ráhajolt.
Látom: előtte türelem-szövétnek,
Körül a munka nehéz árnyai:
Az Igének keres magyar igéket.
Látom, hogy küzd: az érdes szittya nyelv
Megcsendíti-e Isten szép szavát?
És látom: győz, érdes beszédinek
Szálló századok adnak patinát.
Ó, be nagyon kötve van Jézusához,
Félig ő viszi, félig Jézus őt.
Mígnem Vizsolyban végül megpihennek,
Együtt érve el egy honi tetőt.
Amíg mennek, a kemény fordítónak
Tán verejtéke, tán vére is hull,
De türelmén és alázatán által
Az örök Isten beszél - magyarul.
Kolozsvár, 1929. március 12.
Úgylegyen! Soli Deo Gloria!
Nagy Lajos kórházi lelkész
