2016. augusztus 19., péntek

Kemény, mint a sír a buzgó szerelem - Esketési beszéd 2016. augusztus 13.

Ének: „Isten szívén megpihenve” 395: 1-3 és „Vezess Jézusunk” 434: 1-4.
Alapige: „Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra; mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem; lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai. Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni.” Énekek Éneke 8: 6-7.
Igehirdető: Faust Gyula

Esküvői meghívótokra legkedvesebb költőmtől, József Attilától választottatok egy idézetet, mely így szólt:
„A szerelembe – mondják - belehel, aki él. De úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér.”[1]
Szeretem őt, mert számomra József Attila az igazság költője, nem hazudik, nem változtatja meg a valóságot, hanem szembenéz vele, fölvállalja, megmutatja annak ellentmondásosságát. Ilyen a tőle idézett két tömör mondat is, amely a szerelmet a maga valóságában úgy állítja elénk, ahogyan arról Isten maga is szól az Ő igéjében. Szerelem és halál József Attila valóságában összetartóznak, és nincs ez másként a Szentírásban sem. A szerelem a költő számára boldogság, kenyér és élet, de belehalás is. A mai kor embere a boldogságot és a halált, egymást kizáró ellentéteként fogadja és képtelen a kettőt együtt, egyetlen csomagban látni, még kevésbé elfogadni. Ennek egyik oka talán az, hogy elvetette a Bibliát, amelynek már az első lapján az olvasható, hogy az embernek meg lehet halnia a halálnak halálával, amennyiben hitetlen és engedetlen lesz Isten iránt. A halálnak halála nem költői kifejező eszköz, hanem tanítás arról, hogy kétféle halál van, az Újszövetség megfogalmazásában van első és van második halál. A második halál a kárhozat, az első halál pedig az, amiről József Attila és maga az Úr Jézus is szólt. Ő a sírókat nevezte boldogoknak, a szegényeket, az üldözötteket, az igazság miatt szenvedőket, azokat, akiket a Krisztus szerelméért ölnek meg. Az első halálról azonban Pál apostol tanít a legvilágosabban, amikor kimondja, hogy Isten beléhelyezett bennünket a Jézus Krisztus halálába, ami annyit tesz, hogy a megfeszített Jézussal ó-emberünk is megfeszíttetett és meghalt.
Bibliai igénk üzenete két részből áll, egy általános és egy speciális üzenetből.
Alapigénk először a szeretetet és szerelmet határozza meg.
Az életet adó szerelem erős, mint a halál. A buzgó szerelem kemény, mint a sír. A halálerős és sír kemény szerelem viszont az Úr lángja is, kiolthatatlan tűz, amelyet a Föld nagy folyói sem képesek kioltani. Mindezt nem szabad, azaz tilos nekünk összekevernünk a férfinek azzal az indulatával, amivel az ádámi természetet nemzi, hívja létre, sokszorosítja. A Bibliában János apostol tanít emberi voltunknak eme kettősségéről.
„Valakik pedig befogadták őt, - azaz Jézus Krisztust - hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek; Akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.” (Ján 1:12-13.) 
Mindennél fontosabb azonban az, hogy az egy testté egybeszerkesztő szerelem nem a saját tüzem és lángom, hanem az Úr lángja! Mert Isten szeretete mielőtt benneteket a házasságban teremtene egy testé, előtte már a Krisztus testének a tagjaivá tett, azaz Krisztussal egybeszerkesztett. Ezért mondja az ige, hogy „(…) meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek.”[2] Az tehát, hogy egybe vagyunk szerkesztve Krisztussal nem más, mint Isten irántunk való szeretete! Felettébb szent láng ez, ezért senki sem bánhat vele szentségtelenül! Nem olthatja ki az Úr lángját,[3]és nem veheti át az irányítást felette a test indulata, vagy az ádámi ember akarata!
Speciális üzenet 1.
Kedves vőlegény! Tudatosuljon benned itt és most, hogy a szerelemláng, amivel elkötelezed magad arra, hogy (…) hűséges gondviselője leszel halálodig vagy haláláig, ez nem a saját buzgóságod lángja, hanem az Úré! Nyűgözzön le ez a hatalmas csoda, éld életed minden pillanatát ennek bűvöletében, és imádd az Istent, aki ilyen dicsőséget és méltóságot adott neked, hogy Krisztus lángjává tett téged.
Kedves menyasszony! Tudatosuljon benned, hogy az a tűz, ami most (…) vőlegényedért a szívedben ég, nem a saját lángod, hanem Úré! Krisztus Urunk helyezi a saját lángoló életét a szívedbe, hogy részeseivé tegyen tégedet is az Ő örök életet teremtő szeretetének. Nyűgözzön le ez a hatalmas csoda, éld életed minden pillanatát ennek bűvöletében, és imádd az Istent, aki ilyen dicsőséget és méltóságot adott neked, hogy Krisztus lángjának tűzhelyévé tett téged.
Szerelmetek házasságkötéssel való megpecsételésével akaratlanul is arra vállalkoztatok, hogy nyilvánvalóvá teszitek ezt a szentséget és dicsőséget. Hiszen itt sokkal többről van szó, mint egy esküvő. Felettébb nagy titok, hogy a férfi és nő az Isten szeretetében és a szent házasságban egyetlen test lesznek, ezt az egységet pedig Isten tüze járja át, izzítja fel, forrasztja egybe és tölti be élettel, hogy részeseivé tegyen benneteket is az Ő örök életet teremtő szeretetének.
Speciális üzenet 2.
Mert ebben az esküvőben maga a teremtő Atya Isten cselekszik, és maga a megváltva üdvözítő Krisztus, a mennyei Vőlegény szólal meg. Így tesz benneteket Isten életet nemző szülőkké, másoknak is világító világossággá, követendő példaképpé. Krisztus szava pedig nem elszálló emberi beszéd, hanem mostantól kezdve a ti emberi testetekben való történés is. Boruljunk le imádattal teremtő Atyánk előtt az áldott állapotú édesanyákért, hisz méhükben a teremtés csodája történik! Ezt a csodát is valljuk valahányszor az anyaszentegyház hitvallását (Hiszek egy Istenben) megvalljuk. Isten elbocsátotta szent Fiát, Jézust. Általa, egészen pontosan az Ő testet öltésével, földi életével, halálával, feltámadásával és megdicsőülésével bennünket újjáteremtett. Ez Isten irántunk való szerelme! Sőt Krisztus maga az Isten irántunk való szeretete! Halált legyőző szeretet ez, a kemény sírból is kitörő élet!
Megszólal tehát Krisztus és kérlelve kérlel, hogy vőlegény és menyasszony, fiú és lány, férfi és nő, ifjú és öreg, szóval minden ember tegye a szívére és a karjára Krisztust, mint egy pecsétet, azaz mindenki, aki csak hallja, kötelezze el magát Neki örökre, ahogy a menyasszony adja oda önmagát szerelmes vőlegényének, vagy ahogyan a vőlegény kötelezi el magát szerelmének a szent házasságban!
Speciális üzenet 3.
Ma azonban nemcsak Krisztus mondja nektek, nekünk, hogy ki-ki helyezze szívére Őt, mint egy pecsétet, hanem ti egymásnak is mondjátok, (…)! „Helyezz engem pecsétként a szívedre és a kezedre!” Pecséttel zárunk le nagy értékű hivatalos, szigorúan titkos dokumentumokat, bizalmas leveleket, melyeket kizárólag a címzett, a jogkörrel, felhatalmazással és felelősséggel bíró személy törhet fel, hogy annak tartalma szerint cselekedhessen. A Jelenések könyve szerint egyedül Isten Báránya, Jézus Krisztus bonthatja fel az Isten pecsétjét. Számodra, kedves vőlegény ez azt jelenti, hogy Krisztus megnyitja neked a (…) te menyasszonyod szívét. Számodra pedig kedves menyasszony ez még nagyobb öröm, mert Krisztus megnyitja neked a (…) te vőlegényed szívét és ez maga a csoda! Ne feledjétek a költő buzdítását:
„Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt!”[4]
Ezt a pecsétet itt a gyűrű fogja jelképezni. Emlékeztessen ez az arany gyűrű titeket mindig Krisztusra! Ő a pecsét az Isten szívén és a miénken is! Mit pecsétel be kitörölhetetlenül és örökre Krisztus a mennyei Atya és a mi szívünkben is? Azt, hogy Isten szeret téged, elfogadott és befogadott téged. Igen téged, ezért neked, aki hiszel egyszülött Fiában, kegyelmet, bűnbocsánatot és örök üdvösséget ajándékozott Jézus Krisztusban. Téged megoltalmaz, ellenségeit a te ellenségeiddel együtt pedig megszégyeníti és megítéli. Ezen felül Jézus Krisztus veled, veletek, velünk van minden nap a világ végezetéig!
Nézzétek! Krisztus a keresztfának a haláláig elkötelezte magát nekünk. Ő megváltott! Nem mondta, hogy ezért az emberért nem fizetem ki a váltságdíjat; bizony megfizetett érted is. Ő nem mondta a keresztfán, hogy meggondoltam magam, többé már nem szeretlek, leszállok a keresztről, érted nem szenvedek, és nem halok meg, keresek valaki mást, egy jobbat, egy szebbet, egy ügyesebbet. Jézus mindvégig kitartott, hogy a házasságban mi az ő példáját kövessük!
Beszélgetéseink során sokszor megéreztétek, sőt meg is értettétek, hogy közös utatok emberfeletti képességeket követel tőletek. Vajon képesek lesztek rá? Ti idéztétek: „A szerelembe – mondják – belehal, aki él.” Nem hal bele viszont az, aki Krisztus Jézus által már meghalt, és naponta tanulja Jézustól, az önmaga megtagadását, éspedig a szeretet hatalmával. „Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én értem, megtalálja azt.”[5]- mondja Jézus. Ez kijózanító félelemmel, alázatossággal és tisztelettel töltötte be a szíveteket. Ne féljetek, hiszen a Krisztus adni akarja az ő világot legyőző erejét, örömét, békességét és vigasztalását! Legyetek hát készen befogadni azt! Vigasztaló Szentlélek ez az erő, Ő az élet kiolthatatlan tüze! Bennetek akar lobogni és világítani, erőtök és győzelmetek akar lenni mindvégig! Vegyétek igénybe Őt! Kérjetek Szentlelket, szüntelenül kérjétek! Akkor megfogható bizonyság lesztek ti is arról, hogy a szeretet erős, mint a halál, a buzgó szerelem kemény, mint a sír; lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai. Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, a leghatalmasabb folyók sem tudják elsodorni. A szeretet nem fogy el soha, hanem megmarad örökre. Ámen.




[1] József Attila: Amit szívedbe rejtesz, 1936.
[2] 1Kor 7:14. 
[3] A Lelket meg ne oltsátok. 1Thess 5:19. 
[4] József Attila: Amit szívedbe rejtesz, 1936.
[5] Máté 16:25; Márk 8:35; Luk 9:24.