Textus: János 20: 24-29
Igehirdető: Faust Gyula
Alapige:
„A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Didimusz, nem volt velük,
amikor megjelent nekik Jézus. A tanítványok elmondták:
- „Láttuk
az Urat!” De (Tamás) kételkedett:
- „Hacsak
nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és
oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem.”
Nyolc
nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok, s Tamás is ott volt velük. Ekkor
újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett, megállt középen, és
köszöntötte őket:
- „Békesség
nektek!” Aztán Tamáshoz fordult:
-
„Nyújtsd ide az ujjadat és nézd kezemet!
Nyújtsd ki a kezedet és tedd oldalamba! S ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás fölkiáltott:
-
„Én Uram, és Istenem!” Jézus csak ennyit
mondott:
- „Hittél,
mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” János 20: 24-29.
Bibliaolvasás: Lk 24: 13-36, vagy
János 4: 5-30; 39-42.
